A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott szerződés tartalmához képest valamelyik fél vállalt szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek.
A hibás teljesítés intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
III. Termékszavatosság
A Ptk. új rendelkezése, amely bevezeti a gyártónak a terméknek a forgalomba hozatalkor fennálló hibája miatti közvetlen helytállását a fogyasztóval szemben.
a/ Termékszavatossági igény
Vállalkozás által fogyasztónak eladott dolog, illetőleg termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól (a termék előállítója és forgalmazója), hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserékje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta, vagy forgalmazta, a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint sem volt felismerhető, vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó termékszavatossági felelősség a gyártót terheli (6:168.).
b/ Határidők és a termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén
A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a gyártóval a hibát közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős. A gyártót a termékszavatosság a termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli, amely jogvesztő határidő (azaz elmulasztása miatt nincs helye kimentésnek). (6:169.).
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben. (6:170.).
IV. Jótállás
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt a szerződés vagy a jogszabály feltételei szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti (6:171.).
Tulajdonosváltozás esetén a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos jogosult érvényesíteni (6:172.).
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Új szabály, hogy ha a jótállásra kötelezett a jótállási határidőben a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a jogosult a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapion belül bíróság előtt érvényesítheti a jogát akkor is, ha egyébként a jótállási határidő már eltelt. Egyebekben a jótállásra a kellékszavatossági jogok gyakorlásának szabályait kell alkalmazni (6:173.).
V. Kártérítési igény
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy a kötelezett azt nem vállalta, vagy annak nem tud eleget tenni, illetve a jogosultnak az ehhez fűződő érdeke megszűnt. A kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. Az igény kifogásként ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesíthető, ha az már egyébként elévült (6:174.).
VI. Jogszavatosság
A jogszavatosság egyszerűsítve azt jelenti, hogy a szolgáltatott jog vagy követelés megszerzését illetően a kötelezettnek biztosítania kell, hogy a jogosultat a megszerzésben semmiféle egyéb jog ne korlátozza. Az új szabályozás a régi polgári alapjogszabály adásvételi szerződést szabályozó felelősségi szabályait ülteti át a tulajdonjog mellett az egyéb jog vagy követelés megszerzésének szabályaiba is.
Ha a tulajdonjog, jog vagy kötelezettség visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni (6:175.).
Ha a tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdon jog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza, vagy az értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégeztetheti. Amennyiben a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár, úgy a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték csökkentését követelheti.
Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.
Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy a korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezheti meg, kivéve, ha a kötelezett ezért kifejezetten szavatosságot vállalt (6:176.).
VII. A hibás teljesítés különös szabályai
a/ A hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél
Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni, a kijavítás a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése, a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetihez képest eltérő módjával is megvalósulhat.
A kötelezett akkor mentesül a hibás teljesítés következményei alól, ha a hiba a jogosult által adott anyag alkalmatlanságára vagy hibájára, adat hiányosságára vagy hibájára vagy utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, melyre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette (6:177.)
b/ Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas. Ugyanígy a szerződés teljes tartama alatt köteles a jogszavatosság szabályainak megfelelően azért, hogy a dolog vagy oltalmi tárgy használatát, felhasználását, hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza (6:178.)
(Forrás: Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs (HVG Orac2013.) A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos (Complex 2013.)