A törvénykezési – vagy ahogy még általánosan nevezik, ítélkezési – szünet egyelőre a bírósági gyakorlat mellett csak a polgári eljárásjogban ismert szabályozási szinten. A Polgári Perrendtartás 104/a. § rendelkezik arról, hogy a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy július 3-án kézhez vett végzés alapján, ekkor kezdődő 15 napos határidő nem július 17-én, hanem augusztus 23-án jár le.

Mivel az időtartamok esetén előfordul, hogy azok nem napokban kerülnek rögzítésre, a jogalkotó a hónapokban vagy években megállapított határidőkről is rendelkezett: amennyiben ezek valamelyike a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le.

A határidők a fentiek szerint alakulnak a fizetési meghagyásos eljárásokban is, ezt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szabályozza. (Fmh tv. 17. § (2) ), vannak azonban olyan ügyek, amelyekre nem vonatkozik a törvénykezési szünet a bíróságokon. Ilyenek a soron kívüli eljárások, a végrehajtási perek, az előzetes bizonyítás, de ugyanez érvényes arra is, ha a felek ezt külön kérik, vagy ha a törvény valamely esetben ezt kifejezetten kizárja (ilyenek pl. a váltóperek, vagy a sajtóhelyreigazítási perek).

Nem alkalmazható a törvénykezési szünet a cégbírósági, csőd-és felszámolási eljárásokra, a végelszámolásra sem. A szakértői munka, szemlék, egyéb eljárások működése is – elvileg – zavartalan.

A törvény ugyan azt emeli ki, de a jogszabály hatályba lépése óta a nyári időszakban ( június, július eleje) hozott határozatokban a bíróság – az esetek többségében – a törvénykezési szünetre való figyelmeztetést is belefoglalja a fellebbezésről, valamint a fellebbezési határidőkről való tájékoztatásába. Hasonlóképp járhatnak el a közjegyzők a fizetési meghagyásos eljárásban hozott végzések esetében is.

Mivel a közigazgatási ügyekben a keresetlevelek benyújtását a törvénykezési szünet nem akadályozza, így itt nem alkalmazható az idézett paragrafus, a határidő zavartalanul folyik.

A törvénykezési szünet fogalma ugyan még a büntetőjogból hiányzik, a tárgyalások viszont általában – lehetőség szerint- az említett időszak utánra, augusztus 20-át követő időpontokra kerülnek kitűzésre a büntető ügyekben is. Itt azonban mindig kell, hogy legyen ügyeletes bíró készenlétben a büntetőeljárás kényszerintézkedésre vonatkozó szabályainak határidőben történő lefolytatása érdekében. Egy 2011. július 13-tól hatályos jogszabály módosításnak köszönhetően kifejezett törvényi követelmény, hogy a kiemelt ügyekben a tárgyalást 2 hónapon belül folytatni kell –tehát akkor is, ha ez a Pp-ben rögzített ítélkezési szünet alatti időszakra esik.  (Forrás: MBE honlapja: Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia)