jogszabalyelemzo

A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott szerződés tartalmához képest valamelyik fél vállalt szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek.

 

A hibás teljesítés intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.

 

A hibás teljesítés általános szabályai

 

Az új szabályozás szerint a hibás teljesítés fogalma a következő:

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (6:157. (1)).

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el (6:157. (2) ).

 

A korábbi szabályozáshoz képest eltérést jelent, hogy korábban a jogszabály külön nevesítette a szakszerűtlen összeszerelést is, mint a hibás teljesítés egy formáját, a jelenlegi szabályozás azonban szükségtelennek tartja ezt külön kiemelni, mivel általánosságban erre is igaz az, hogy a teljesítéskor nem felel meg ilyen formájában a minőségi követelményeknek. A hiba ismerete a jogosult részéről kizárja a hibás teljesítés szabályainak alkalmazását. Fontos és egységes szabály, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogviszonyban a kellékszavatosság és a jótállás (lásd. alább) szabályai feltétel nélkül alkalmazandók, azaz azoktól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni.

 

A hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések általában diszpozítív jellegűek, azaz azoktól a felek közös megegyezéssel szabadon eltérhetnek. Ha azonban a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jön létre, a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó szabályok egyoldalúan kógens jellegűek, azaz azoktól a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehetséges.

 

A korábbi szabályozás is tartalmazta azt a rendelkezést, hogy a fogyasztói szerződés (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen (6:158.).

 

 

 

Kellékszavatosság

 

a/ A kellékszavatosság fogalma

A kellékszavatosság mindazon fizikai tulajdonságok összességéért való felelősséget jelenti, amelyeknek a teljesítés időpontjában meg kell lenniük a szolgáltatott dologban. A kellékszavatosság az a jogkövetkezmény, amely a visszterhes szerződések jogosultjának a szolgáltatás hibájában megvalósuló, értékcsökkenést eredményező érdeksérelmében valósul meg.

 

b/ A kellékszavatossági jogok szabályozása

Mindezen jogok szabályozásában nincs eltérés a korábbi szabályozáshoz képest.

 

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint – kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve ha annak teljesítése lehetetlen, vagy annak teljesítése aránytalan többletköltséget jelentene, figyelembe véve a szolgáltatott dolog értékét illetve az okozott érdeksérelmet, vagy – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, vagy -  a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy annak nem tud eleget tenni, illetve a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit szem előtt tartva kell elvégezni (6:159 (1)-(4). ).

 

c/ A kellékszavatossági jogok közötti áttérés és a hiba közlése

A jogosult a választott kellékszavatossági jogról másikra térhet át, az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha arra a kötelezett adott okot vagy az áttérés egyébként indokolt (6:160.)

 

Új rendelkezés, hogy a kellékszavatossági igények vonatkozásában a bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de olyan jog teljesítésére nem kötelezhet, amely ellen mindkét fél tiltakozik (6:161.).

 

A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén a két hónapon belül közölt hibát

késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a felelős (6:162.)

 

d/ A kellékszavatossági igény elévülése

E körben jelentős módosítások találhatók, elsősorban az elévülési idők vonatkozásában.

A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Használt dolog esetén rövidebb határidőben is meg lehet állapodni, legfeljebb egy év határig. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Nem számít az elévülési időbe az az idő, ameddig a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A kijavítással és kicseréléssel az elévülési idő újra kezdődik (6:156.).

 

e/ A szavatossági jogok kifogásként történő érvényesítése, a szavatossági igény terjedelme

A jogosult a kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. (6:164.)

 

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte. Az elkülöníthető rész tekintetében étvényesített igény nem minősül a teljes dolog tekintetében érvényesített szavatossági igénynek (6:165.)

 

 

f/ Költségviselés és a jogosult gazdagodása

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ha a meghibásodásban a karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrejátszott, úgy a költségek viselése a közrehatás arányában történik. (6:166.)

 

Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára jelentős értéknövekedést eredményez, úgy a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye (6:167.).

 

(Forrás:

Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs (HVG Orac2013.)

A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos (Complex 2013.)

 

(a hibás teljesítésre vonatkozó további szabályok bemutatását a következő hírlevelünkben találja!)